|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lavrov, Szergej 2005. október 14.Oroszország és Románia rendezte kapcsolatainak jogi bázisát – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter október 12-én Moszkvában, ahol román kollégáját, Mihai-Razvan Ungureanut fogadta. /Javuló román–orosz kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./2006. december 8.Románia és Oroszország közötti diplomáciai háborúról írt a román sajtó azt követően, hogy az orosz külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki a két ország viszonyának alakulása, főként Traian Basescu államfőnek a Moszkvával szembeni „barátságtalan” nyilatkozatai miatt. Mihai Razvan Ungureanu román és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytattak december 5-én Brüsszelben, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) „évzáró” külügyminiszteri konferenciáját tartották. Traian Basescu többször is nyíltan bírálta az orosz vezetést. Az amerikai támaszpontok befogadására vonatkozó orosz aggodalmakra így reagált: Bukarest sem firtatta annak idején, hogy Moszkva miért állomásoztatta csapatait 13 éven át román földön. Egy másik alkalommal úgy fogalmazott, hogy Oroszország saját tavaként kezeli a Fekete-tengert. /Moszkva haragszik Bukarestre. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2010. február 8.Moszkvát aggasztja a rakétapajzsAz orosz külügyminisztérium hétvégén aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Románia elfogadta azt a washingtoni kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek az országba az amerikai rakétapajzs részeként. Mint ismert, Traian Băsescu román elnök csütörtökön kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat Romániába. Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. A román államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul. Az orosz külügyminisztérium reagálásában úgy vélte: ez nagyon komoly kérdés, amelyet gondosan tanulmányozni kell. Moszkva felvilágosítást kért a román féltől. A tárca egyben közölte, hogy a kérdést minden adandó alkalommal felveti amerikai és európai partnerei előtt. A kérdést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Münchenben tartott hétvégi biztonságpolitikai konferencián is felvetette, miután James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszédében megerősítette, hogy országa szerepet szán Romániának az új rakétavédelmi pajzsban. Az orosz külügyminiszter válaszul beszédében az európai, illetve a nemzetközi biztonság oszthatatlanságára figyelmeztetett. Lavrov szerint egyetlen ország sem erősítheti biztonságát más országok biztonságának rovására. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében az Egyesült Államok, Európa és Oroszország együttműködésére van szükség. Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra A Münchenben tartott, immár hagyományos nemzetközi biztonságpolitikai konferencia középpontjában ezúttal Irán állt. Az ország külügyminisztere megerősítette Teherán készségét a külföldön történő urándúsításra, ugyanakkor ezzel kapcsolatban új feltételeket támasztott. Manusehr Mottaki megismételte Ahmadinezsád elnök korábbi bejelentését arra vonatkozóan, hogy Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra. Úgy ítélte meg, hogy ezzel jó esélyek nyíltak a régóta tartó atomvita megoldására. Egy interjúban jelezte ugyanakkor, hogy Teherán semmiképp nem hajlandó változtatás nélkül elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erre vonatkozó ajánlatát. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest) 2014. április 4.Moszkva csalódott Băsescu bírálatai miattAz orosz külügyminisztérium csalódását fejezte ki Traian Băsescu sorozatos oroszellenes kijelentései miatt, amelyeket a román államfő Ukrajnával és a Krímmel kapcsolatban tett – közölte Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő pénteken. Moszkvában egyebek között azt nehezményezik, hogy a román elnök a napokban Bukarestben, az ország NATO-csatlakozásának 10. évfordulóján azt mondta, Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen és megsértette az ország területi egységét garantáló, 1994-es budapesti memorandumot. Moszkva szerint épp az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit – azzal, hogy szemet hunytak a „kijevi államcsíny” felett és aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához. A Kreml ezzel védte álláspontját a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását követő napon, március 19-én, és azóta is ezt hangoztatja. A húsz évvel ezelőtt elfogadott budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő Titus Corlățean román külügyminiszter Oroszországra vonatkozó bírálatát is kifogásolta pénteken. A román diplomácia vezetője a múlt vasárnap, kanadai kollégájával folytatott bukaresti megbeszélései után kijelentette, hogy országa elítéli a Krím orosz annektálását, a nemzetközi jog megsértését és aggódik a Fekete-tenger térségének, valamint a – többségében román nyelvű – Moldovai Köztársaságnak a biztonságáért. Az orosz külügyminisztérium Bukarestet bíráló közleménye nem sokkal azt követően jelent meg, hogy Moszkvában tárgyalt az európai uniós tagságra törekvő, Romániával szoros kapcsolatokat ápoló Moldovai Köztársaság külügyminisztere. A pénteki megbeszélésről kiadott szűkszavú külügyi tájékoztatás szerint Szergej Lavrov, az orosz és Natalia Gherman, a moldovai diplomácia vezetője a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatos rendezésről, valamint a rendezést célzó 5+2 formátumú nemzetközi tárgyalások előkészítéséről tárgyaltak, „tekintettel az ukrajnai eseményekre”. A tárgyalásokon eddig Moldova és a Dnyeszteren túli terület mint érdekelt fél, Oroszország, Ukrajna és az EBESZ mint közvetítő, valamint – megfigyelőként – az EU és az Egyesült Államok vett részt. A moldovai fővárosban, Chișinăuban attól tartanak, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-os népszavazáson a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület többségében orosz ajkú lakossága az Oroszországhoz csatlakozásra szavazott. A Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból. Azóta ott orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el. MTI. Székelyhon.ro lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
